| ◄ Ag er Satisfaction | Ag en Absolvèn | Ag er Sacremand a Nouyèn ► |
R Sacremand a Benigèn, èl m’hun nès larét, e gonsist ér gontrition, ér govezion hac ér satisfaction a berh er pénitand,
hac én absolvèn a berh er Hovezour. En absolvèn e zou ur santance e brononce er Belêg é hanhue Jesus-Chrouist, dré béhani é ma pardonnét ou féhedeu d’er-ré e ra tout er péh e oulèn en Eutru-Doué eit ou fardonnein. Quemènt-ce e zisco splann n’en dai quet é dalh guet ur Hovezour, èl ma chonge ul lod-vad, rein en absolvèn d’er-ré e gar, ha ne zeli hé rein meit d’er-ré e juge preparét ha disposét d’hé receu. Penaus-benac n’en dai quet requis ma houyehait er regleu e zeli ur Hovezour héli én Tribunal ag er Bénigèn, é han neoah de verchein amen ur ré-benac ag er circonstanceu é péré é teli bout refuset pé derænét en absolvèn, eit ne vehait quet digousciançus erhoalh eit hé receu, mar e hoès jamæs er malheur de gavouét ur Hovezour lache ha digas assès eit hé rein deoh ér sort dispositioneu-ze.
Dihuènnét-è rein en absolvèn : 1.° D’er-ré ne ouyant quet er péh-ç’ou requis goud eit bout salvét, ha ne brezant quet laquad poén d’ou désquein ; d’er-ré-zou carguét a salvedigueah er-ré-ral, ha ne laquant quet poén d’ou instrugein pé d’ou horrigein.
2.° D’er-ré e vihue én dissancion, é caz hac é malice doh ou Nessan, hac e refus hum accordein guet er-ré e hanhuant ou enemisèt, pé ne vènnant quet ancoehad ha pardonnein en anjulieu e gavant e vai bet groeit tehai.
3.° D’er-ré en dès groeit un domage-benac considérabl d’ou Nessan, pé én é gorv, pé én é inean, pé én é inour, pé én é zanné, ha ne fal quet dehai er reparein a guemènt ma heèllant.
4.° D’er-ré-zou én acustumance a béhet marvel, èl mei a vlasfæmereah, a ivraignereah, a lubricité, &c. ha ne brezant quet hum gorrigein : d’er-rê-zou én occasion tostan a béhet marvel, ha ne vènnant quet qùittad, a pé eèllant ; pé ma n’eèllant quet absolumant peèllad, e refus impléein er moyandeu requis eit resistein doh er péhet.
5.° D’er-ré ne hum aqùittant quet ag ou deværieu goudé bout bet avertissét ; ha d’er-ré ne vènnant qùittad ur garg, ur vechér, ur hommerce e ouiant dré ou experiance n’eèllant quet excelsein hemb péhein marvelemant.
6.° D’er-ré e ra occasion a béhet d’er-ré-ral ; èl mei er-ré e fourniss tiér d’er filagerion, d’er gorollerion, d’en hoarierion cartès ; er-ré e ra meèlladeu, leigneu vras, assambléyeu a vobance ; er-ré e lar sonnenneu dishonest, dirac tud youanq é spécial ; en davarnision péré e ra d’ivèt de dud youanq hemb goud ou zud, pé de ré e santt deja d’er gùin, &c. Anfin deliét-è refus en absolvèn d’er-ré ne gavér quet disposét mat, beèd quen e laqueint poén de hum breparein, èl ma houlèn en Eutru-Doué, hac èl ma ansaign er Hatechén.
Bout-ç’ou neoah circonstanceu é péré peb-sort Covezerion n’eèllant quet rein en absolvèn d’ou fénitandèt, hac é vehent-int disposét mat ahènd-aral. Rac-ce ur Hovezour péhani e hanàu é zevær ha péhani n’en dai quet aprouvét eid er hazieu ha çansurieu reservét, ne hum avançou quet de rein un absolvèn inutil d’ur pénitand e gavou cablus ag er sort péhedeu-ze, meit hac ean e vehai én articl ag er marhue. Er hazieu reservét e zou certæn péhedeu marvel a béré en hum reserv en Éscob er bouvoër de rein en absolvèn, pé dré-d’ou é hunan, pé dré certæn Covezerion de béré é ra pouvoërieu spécial. Er çansurieu e zou poénieu spirituel dré béré é puniss en Ilis hé bugalé eit péhedeu spleitabl ha scandalus. Bout-ç’ou ré reservét, ha ré n’én dint quet reservét. En-n’emb en dès er malheur de gouéh idan ur çansur reservét, é zou obligét de hum adressein pé doh en Éscob, pé doh ur Hovezour aprouvét eid er hazieu ha çansurieu reservét. Ne gonzér amen meid a zeu-sort çansurieu, en éscommunication hac en interdit.
En éscommunication e zou ur ç’ansur dré béhani é ta hur Mam santel en Ilis de forhein ur Hrechén ahurtét én é béhet, ag en droæd en doai de vout lodêq én hé madeu spirituel. Bout-ç’ou un éscommunication vras hac unan vihan. Er-ré e gouéh idan un éscommunication vras, ne vènt quet mui lodêq é Pedènneu, é ævreu mat, é avantageu spirituel er Fidelèt-aral ; ha coll e rant en droæd de voud intèrrét én doar béniguét. Mæs en éscommunication vihan ne forh meid ag en droæd de receu er Sacremanteu ha de vout presantét d’er hargueu ag en Ilis.
Obligét-è er Fidelèt idan boén a éscommunication vihan, de beèllad doh cansortiss ha compagnoneah er-ré e vai disclæriét é publiq ha dré ou hanhue éscommuniét. Rac-ce ne zeliér nac ou saludein, na pédein, na chom, na trafiquein, na labourad, na memb daibrein guet-t’ai. Eèllein e rér neoah ha memb deliét-è pedein é segrèd eid er sort-tud-ce : mæs ne zeliér ou andur én Ilisieu meit de cheleuèt er Hatechén hac en instructioneu.
En Ilis e bermètt hoah en dout cansortiss guet er-ré éscommuniét publiquemant : 1.° Eit conz tehai a hum gonvertissein hac ou doug d’obér pènigèn.
2.° Deu brièd ne zeliant quet hum separein, eit boud unan a nehai éscommuniét ; mæs en hani direbræche ne zeli quet antretenein en hani cablus én é béhet.
3.° Bugalé ha serviterion e eèll hac e zeli hum gomportein èl quênt é quevir ou zad hac ou mam, pé ou méstr éscommuniét ; mæs non pas ou otorisein ér péhet eit péhani é vènt bet éscommuniét.
4.° En Ilis ne buniss quet ehue er Fidelèt péré e ra cansortiss guet er-ré disclæriét publiquemand éscommuniét, a pe ne ouzant quet é vènt éscommuniét.
5.° Permettét-è hoah conz doh er-ré disclæriét publiquemand éscommuniét, a pe vai requis eid un affer a gonsequance. Mæs ne zeliér conz tehai meid ag en affær hemb quin a béhani é vai quêstion.
Er-ré éscommuniét, mæs n’en dint quet disclæriét publiquemant éscommuniét, e eèll assistein én Officeu hac én Overèn guet er fidelèt : mæs n’eèllant quet hemb péhet receu er Sacremanteu beèd que n’ou devou receuét en absolvèn, pé guet en Éscob, pé guet ur Belêg aprouvét eid ér çansurieu reservét.
En interdit e zou ur çansur dré béhani é tihuèn en Ilis a sacremantein, a obér en Officeu divin é publiq, hac a interrein guet er ceremonieu Ordinær, eit punissein un diaboeissance spleitabl ha scandalus én ur guær pé én ur Barræs.
Permettét-è neoah badèein durand un interdit, deværein er-ré clan ha memb diméein é segrèd er-ré ne vènt quet bet caus d’en interdit.
Er monitoër e zou un avertissemant hac ur ourhæmèn e ra en Ilis d’er Fidelèt, de zisclæriein er péh e ouzant a zivoud un dra-benac a gonsequance, idan boén a voud éscommuniét ma ne zisclæriant quet.
En Ilis n’hi dès intantion d’accordèin ur monitoër nameit d’er Fidelèt a scùir vad, hac eit treu a gonsequance a béré n’eèllér en dout prouv er bet ér mod-aral. Er-ré en dès un hanàuedigueah-benac, e zou obligét, idan boén a éscommunication, de zisclæriein idan en amzér merchét ér monitoër. Mæs bout-ç’ou ré exant a monèt de revelation ; èl mei er-ré en dès ur gùir ræzon de zougein a vout goal-drætét én ur mod-benac diarbèn ou disclæration ; er-ré-zou a guærent tost d’en hani en dès reit occasion d’er monitoër... (A fæd er çansurieu hac er monitoër, peb-unan e eèll éxpliquein é ræzonieu d’ur Hovezour abil hac avisét mat, ha tremén dré er péh e gonseillou dehou).