eid omb. Goalhet calon un dén a ol er péh e hel desirein, ha ne vou mui eurus quentéh èl ma houyou é tremén a hèr er péh e hra é vonheur. Er chonge-zé, peb tra e bass, e zou èl er vistr péhani e zeliehé hun dihoustein doh en treu ag er bed-men. Péguehet é padou er fortun, er bligeadur, en inour, er vràuité-zé ? Oh ! guet a dud e zou bet santefiet guet er réflexion-zé, a pe zizolé nehi dehai é creis ou youanquis memb, vanité er madeu hag er pligeadurieu ag er bed ! Ne gonzet quet d’ein, e laré ur Hardinal devot é verhuel, ne gonzet quet d’ein ag en inourieu ag er bed ; m’hum istimehé calz eurussoh bout bet en dehuéhan servitour én ur houvand, eid hum huélèt sàuet én ur rang quen ihuel. — Er glahar brassan e gommance liès é creis er madeu hag er pligeadurieu, hag er boén e za de vout ag er ré vrassan ; rac er madeu hag er pligeadurieu-cé e achihue eid omb a pe chongeamb er bihannan. N’en dé gùel enta hum zistag doh-t-hai bermen guet mérit, eit bout obliget d’ou hol un dé guet anquin hag hemb pourfit.
2° Nac è vehé er madeu ag er bed-men padussoh eit n’en dint, ur folleah e vehé hoah hum staguein doh-t-hai ; rac ind e garg hur spered a dihoeldæt hag e hra d’emb ancoéhat er vuhé aral, eit péhani hemb quin é teliamb labourat. Hag é gùirioné, a pe ne zeli jamæs passein lehuiné na joèieu en nean, perac n’en d’oh-hui gredussoh d’hum chervige ag er moyandeu e hel ou rein d’oh ? Un dén péhani e zeli trézein er mor, na vehé-ean sellet èl ur fol ma ne hrehé pourvision meit ag ur bihuance péhani hum gorrompehé én un dé ? Hà hui péhani e voyage eid en éternité, n’en d’oh-hui hoah dalloh ; rac, é léh d’astum un trezol a vériteu hag hou rantehé eurus de virhuiquin, ne chonget meit a ridec arlerh pligeadurieu ha madeu péré, aben ur bèr amzér, ne chervigeint d’oh de nitra ?
