Santein er fallanté de béhani é omb douguet ha gobér ar brézel dehou, chetui er péh e hanhue S. Paul bihuein revé er sperèd. É vihuein èl-cé é houniér en nean. Héli er fal deicheu hemb laquat poèn d’ou hanàouèt, chetui er péh e hanhue bihuein revé er hig. Bihuein ér guis-cé e zou hum fari hag hum gol. Hà deliein e hrér bout souéhet é huélèt quement a dud é vihuein én dalledigueah, a p’en dé gùir larèt é ma bihan en nombr ag er ré e laqua poén d’hanàouèt er fal deicheu péré ou doug de gouéh ér péhèd ? Neoah en hanàuedigueah-cé e zou requis eid er salvedigueah ; rac é héli é deicheu fal é péhér liessoh, é couéhér é fauteu ponnérroh, é fauteu diæssoh de reparein.
1° Péhein e hrér liessoh, rac en teiche e zou énamb e hra d’emb chongeal liès én treu péré e gâramb pé e gassamb. Hag a beban é ta quement a chongeu lous, ma n’en dé ag en teiche e hoès d’el lubricité-é ? A beban é ta quement a chongeu péré e roul hemb fin dré hou sperèd a zivout er madeu, a zivout er moyandeu de zastum danné, ma n’en dé a hou ç’avarice, ag hou coust de chairrein treu-é ? A beban é ta quement a chongeu énep d’er garanté, a dærision, a zisprisance eid er réral, ma n’en dé a hou yeinnion doh ur ré-benac-é, a hou tibatiantæt, hag ag er goal deiche e hoès d’en orgueil-é ? Petra e zou caus d’oh hou pout quel liès distractioneu én hou pedenneu ma n’en dé ag hou coal deicheu-é, péré gùéh e zégas d’oh chongeu bourrus ag er péh e gâret, gùéh chongeu a néhance a zivout en treu doh péré e hoès caz.
Necessær-é d’emb hanàouèt ha mæstronein hur goal deicheu, a p’hun dougant d’en droug casi é peb momand.
2° Péhein e hrér liessoh, rac doh ou héli en hum rantér el liessan cablussoh. Hum laquat e hrér ér bras-
