Pajenn:Bellec - Guirionéeu ag er Religion.djvu/76

Adlennet eo bet ar bajenn-mañ
72
guirionéeu

Doué merchet t’oh é hès quement de zougein que ne fehoh quet lacat hou conversion de hortoz un ær hemb bout én dangér a hum gol. Ha hui e houér en nombr ag er péhedeu e ven en Eutru Doué andur guet-n-oh, hag er musul ag er græceu e zou é volanté turul ar-n-oh ? Hà hui e houér bet mèn é teli monnèt é batiantæt ? Ne zouget-hui ne vehé er hetan péhèd marhuel e hrehoh en dehuéhan péhèd e ven en Eutru Doué andur guet-n-oh ?

Ol en dorfæterion n’en dint quet punisset en eil èl éguilé ; lod hum guh hag e déh pêl-amzér é raug er justice, lod aral e vé dalhet ag en torfæt quetan ha laqueit aben d’er marhue. Péguement a ælèd hag a gand mil dén péré n’ou dès groeit nameit ur pèhèd hemb quin ? Er péhèd-cé é hunan e zou bet erhoalh eid ou dannation éternel. Hui e hoès enta hum dennet ag en ihuern, quel liès a vomand èl e hoès bihuet ér péhèd marhuel, ha perpet é oh é riscl a gouéh én-hou, quehet èl ma vihuet ér stad-cé !

Unan dal péhani e guêrh trema un tor-goug e gouéh én-hou anfln. En dehuéhan pas e hra n’en dé quet brassoh eid er réral, mæs neoah en dehuéhan pas-cé el laca de gouéh. Eit couéh én ihuern n’en dé quet requis gobér péhedeu brassoh en dehuéhan gùéh, erhoalh-é canderhel ér stad-cè é péhani é oh eit couéh abarh. Chetui gùerço ma vihuet ér péhèd, tostat e hret d’er bassefos ; n’en d’oh mui meit ur pas doh-t-hou ; martezé hineah é vou goulennet hou ç’inean guet-n-oh. Petra-é hou chonge-hui é turul termén d’hou conversion ?

Hui e zou én gorto en hou pou amzér un dé e zei. Hui e hoès ur fiance rai vras é sellèt doh er péh n’en dès chet Doué grateit. Ean e hrata t’oh er pardon, mar distroet dehou a huir galon ; mæs n’en dès chet grateit