1. É parréz Kaudan, é larér, gé,
É hes ur rozennig tinér, gé.
2. É neptu ne vehé kavet
Rozen ken kaer èl Iouañned.
3. Konz e hrér a men diméein,
Mes pas d’en hani e blij d’ein.
4. Konz e hrér d’ein ag en Oriant,
Mes tostoh kalz é ma me hoant
5. É parréz Kaudan, ér Goh-kér,
Ha, mar klasket gout, ém fenhér.
6. Chetu é tont me haranté :
— Diméamb en eil d’égilé.
7. — Na penaus diméein hun deu
Hañni anomb nen des madeu ?
8. N’hun es na ti na loj erbet
D’en noz, eit monet de gousket.
9. — Ni hrei hun deu él er glujar,
Ni gouskou d’en noz ar en doar !
10. Ni hrei èl er réral eùé,
Ni brenou ur bank, ur gulé ;
11. Ni brenou ur bank, ur gulé,
Ur havelig doh é gosté.
12. Ur havelig doh é gosté,
Eit luchennat hun haranté…