| ◄ A zeverranceu er bed. | Ag er filageu. | Ag er fal livreu. ► |
Er ré-men-é er moyandeu crihuan a béré en hum chervige en diaul eit stennein liameu d’er burtæt ha couci en ineaneu.
I. Tud youanq, pautrèd ha merhèd, tolpet é misq en eil hag éguilé én ur filage eit deverral, e hoarh dalhmad : diæz-é inou conz a dreu mad, ha casi jamæs ehué ne gleuér meit amoêdage ; larèt e hrér conzeu libr, conzeu énep d’er burtæt, pé d’er bihannan conzeu troeit ha goleit, péré e zou hoah dangerussoh, rac hilleih a dud, péré en devehé dongér ha méh a pe vehé conzet rai splan ar en articl-cé, ne zougeint quet hoarhein ha quemér pligeadur a pe vou goleit un tamig el lousteri e vou laret. Ah ! m’er goulen guet-n-oh, na disconfortusset maleurieu e lausq er honzeu ampouisonnet-cé é caloneu hoah youanq, hemb difiance nac hanàuedigueah erbet ?
A guetan é vé méh é cleuèt en deviseu lous-cé ; mæs hum accourcein e hrér doh-t-hai a nebedigueu ; quênt-pêl é quemérér goust én-hai hag en ou havér mad ; ér fin, en hum gavér d’hobér èl er réral, de larèt conzeu rai libr èl d’hai, eit pligein dehai, ha discoein isprid èl d’hai.
N’en dé enta ur folleah, arlerh quement-cé, credein penaus é hellér lemel ag er filageu, ag er hrolleu-cé, é creis en tihoeldæt ag en noz, quer pur ha quen dibéh èl ma hoér oueit dehai ? N’en dé quet èl-cé é chonge en diaul ean-memb. Coutant-é en dout hou casset él léhieu dangerus-cé ; ean e hoarh ag er bligeadur e hoès queméret én-hai, ag en droug hemb par en dès bet hou vertu, ag en ampouison multrér e zou oueit bet en dondæt ag hou calon, casi hemb ne hoès gouyet. Ean e houér a huerço, dré m’en dé accourcet d’er fallanté, penaus ur gonz é hunan rai libr e zou treu erhoalh guhavé eit dégass ér spered paud a fal chongeu, a fal zesirieu péré e za de vout ur vamen hemb fin a dantationeu hag a béhedeu. Deja é ma én gorto penaus é vehet lodêc én é valeur éternel.
Youanquis, disciplèd ha bugalé de Jesus-Chrouist, trompet en anemis didruhé-cé én é greden. Hà hui e zesir a galon goarnein en trezol précius a burtæt hag a santeleah ? pêlleit perpet doh er hrolleu hag en deverranceu dihuennet a béré é conzan ; rac bout e zou de zougein, nac en hum gavehoh én-hai meit ur huéh hemb quin, ne yehoh d’er guér hou calon changet, trompet ha couciet, rac gùir-é er péh e lar en apostol S. Paul, ur fal devis e gorromp er spered hag er galon.
II. N’hum goutantér quet hoah a larèt conzeu dangerus ha criminel ; hum gavouèt e hra liès guet er honzeu hoarieu deourn, gesteu, bouffonnereaheu, cazalereaheu méhus ha lous. En hoarieu-cé n’en dint mad meit d’allum en tan ag er goal inclinationeu, hag é vehé én un ermit péhani e vehé bet ér pénigenneu calettan hantér-hand vlai doh-tu, én un deserh eahus ; ha credein e hret ne hrehent nitra ar galoneu youanq, diavis hag hemb hanàuedigueah ! Quement-cé, e lar en Tadeu santel ag er vuhé spirituel, e zou mercheu ag ur burtæt tost de verhuel, pé deja marhue ; ha mad vehé er pligeadurieu-cé enta d’un ouaid é péhani é éhuéhat par ma hellér, é téhein é raug en dangér, é tihoal hag é pedein hemb arsàu, é vé hoah quement a boén é assurein er victoër hag é hoarn en dinérran hag er gaërran ag en ol vertuyeu ! Ur sèl diavis en dès dégasset er santellan ag er rouanné, ur roué profæt, de vout un dén lous ha multrér ; hà bouffonnereah, cazalereah étré pautrèd ha merhèd youanq e vehé hemb dangér, hemb péhèd ? Nepas, bout én gorto a guement-cé e vehé ur gonfiance sod, hag hum fiein ar nehi eit ridêc d’en imbadeu noz, e zou tennein ar-n-oh santanç er Scritur : En hani e gâr en dangér hum gollou abarh.
III. Mæs en dangérieu e gresq hag e za de vout crihuoh-crihue a p’hum arrestér de zevis ha de larèt caër en eil d’éguilé. Nezé er galon e gonz doh er galon, en dihoeldæt hag en assurance a vout cuhet doh deulegad en dud e ra hardéhtæt. Hà ne huélamb-ni liès hag a huerço é péh quer bras péhedeu é couéh a nebedigueu, ha guhavé memb én un taul, tud youanq péré hum guh doh lagad ou zud carguet a sellèt doh-t-hai ? Hàg ean e zou léh de vout souéhet mar gùélér en dud youanq diranget, é changein a santimant, é tonnèt de vout fiér, orgueillus, diaboeissant, calet a imur, a pe zant de vout dihoust doh er beden, doh el lecturieu devot, doh en œvreu a religion, a pe glasquant anfin compagnoneah er ré libertin hag impi péré e refus a gredein er gùirionéeu sacret ag en Ilis catholiq. A vazé é ta en trous hag er brut péré e laca en disordr ér fameilleu, er méh, en disinour, er scandal a bep tu ; en allianceu didalvé, criminel, condannet dré er religion é péré é stleigér ur vuhé maleurus, limage bihue ag en ihuern, tremaha péhani é quêrhér a baseu bras.
Tud youanq, hum zalhet é ty hou tud de noz ; mar det a monnèt ér mæz, revehet perpet é compagnoneah quérent fur, aviset, péré en devou ouaid hag avis, ha péré ne gollent quet er gùél diar n’oh. Pêlleit doh ur gompagnoneah é péhani é seblantehé dishonestis ér honzeu, ér gesteu, ér gusquemanteu pé én œvreu. Mar hum santet galhuet d’er stad a briédereah, n’hum gavet jamæs hou p’hunan guet en hani é péhani é ma hou chonge. En hani ne glasq quet gobér fal, ne zouge quet en testeu. Ur verh dessàuet mad, honest, en dès dougeance Doué, hag e gâr er vertu, ne gonzou quet doh pautr youanq erbet hemb gout d’hé zud pé d’er ré e zalh ou léh. N’en det jamæs de valé de noz hou ç’hunan, cansort ha cansortès, pé cansortès ha cansort ; hui hum laquehé én dangér bras ag hum gol, ha de gol hou réputation, ha hui e hrehé open scandal. En hani e hra fal en dès caz doh er splandér, e lar Jesus-Chrouist én aviél. - O men Doué ! scùillet ar èr youanquis fidel er mor ag hou cræceu, acelfin ma hanàuou en dangérieu a béré é ma gronnet a bep tu, ma pèllei doh-t-hai quement èl ma teli, hag a p’hum gavou angaget én-hai hemb hi dout ou hlasquet, ma hum dennou quentéh a nehai.
Beta bermen n’hun nès conzet meit ag er youanquis, ha doh-t-hi é hunan ; ne gredet quet neoah penaus en dangérieu a béré hun nès conzet, hag er moyandeu eit dihoal, péré hun nès merchet, ne sellant nameit en ouaid-cé, quement-cé e vehé hum drompein a vras ; brézel ur hrechén e bad quehèd èl é vuhé ; ean e zeli enta perpet mirèt doh en anemisèd ag er salvedigueah, hum zefiein ag é hoannedigueah, hemb jamæs qùittat é armage, nac hum fiein rai er é victoërieu passet ; exampl Salomon e zeli carguein a scont en dud a bep ouaid hag en dud santellan.
1° Me bêllei guet sourci doh en ol compagnoneaheu é péré é larér conzeu énep d’en honestis ha d’er burtæt. — 2° A pe vou conzet ag er sort treu-cé dirac on, me hrei d’en téadeu méhus tàuein mar e mès ur bouvoër benac ar nehi. Ma n’hellan gobér èl-cé, me sàuou me halon trema Doué, me ziscoei dré ur min trist ha glaharet penaus ne gueméran quet pligeadur ér sort langage-cé, ha mar gùellan me bêllei aben doh en dangér. — Men Doué, ne bermettet quet ma couciein jamæs me zéad é larèt conzeu sod, na men discoharn doh ou cheleuèt a volanté vad, na ma hum staguein doh-t-hai dré ur garanté criminel.