| ◄ Hun devérieu é quevér Jesus-Chrouist ér sacremant adorabl ag en autér. | Er gommunion. | Ag er respet én ilisieu. ► |
Communiet, communiet erhat, ha communiet liès.
I. Communiet, Jesus-Chrouist hou pèd d’er gobér. Ean e hra d’oh ur hourhemén de dostat d’er gommunion idan boén a verhuel : « Ma ne gueméret me horv eit mâgadur, n’hou pou quet er vuhé én-oh. » Er horv ne hel quet derhel pêl hemb mâgadur : penaus ehué é hellehé hou ç’inean bihuein hemb græce Doué, ha derhel mad én hent ag er salvedigueah hemb er vâgadur santel-zé. Guet a grechénion e gollehé nerh é chervige Doué hag e gouéhehé ér brassan fallantéieu que ne zehé quet er bara nerhus-cé de rein confortance dehai dré er gommunion. Guet a dud e varhuehé ér scont hag én disespoér quenevé ma cavant dré er gommunion, én ou hlinhuèd dehuéhan, peah ha confiance.
II. Communiet erhat. Mar oé hret cavouèt gùéharal caloneu pureit tostat d’er cérémonieu ag el lézen couh, péré ne oent meit ur seblant hag ur squæd ag er péh hum gav bermen ér sacremant ag en Autér, na purret é teli bout er galon péhani e receu Doué ean-memb. Sant Yehan-er-Badéour, er brassan ag er brofætèd, n’hum gavé quet pur erhoalh eid hum stouyein doh treid hur Salvér. D’emb-ni é enta larèt : « Men Doué, ne véritan quet tostat d’oh ér gommunion. »
Red-é, èl m’el lar sant Paul, hum lacat ér stad, ha nezé tostat de zaibrein er bara santel-zé. Raccé jaugeabl-é hum zouguein d’er santimanteu ag ur fé bihue, d’en humilité ha d’er hæ glaharus a gaus d’hur péhedeu. Mad vou hoah en dout ur garanté berhuidant, ur grèd santel, un hirreah lan a gonfiance d’hum joéntein doh Jesus-Chrouist Doué ha dén. Mæs requis-é, eit communiein erhat, bout ér stad a hræce Doué, covessat er péhedeu marhuel a béré en hum gavér cablus hag en devout bet er pardon a nehai dré er sacremant a bénigen.
III. Communiet liès. Ne zeliér quet pêllat doh er gommunion a pe vér deit de vout é græce Doué, dré ur govézion vad. 1° Red-é de bep crechén, hag en dès en ouaid, communiein de Basq, idan boén ag hum rantein cablus ag ur péhèd bras, ma n’er groant quet. 2° Red-é d’er grechénion hoah péré e zou clan hag én dangér a varhue receu er gommunion. 3° Anfin, red-é dehai communiein, mar bé requis dehai cavouèt er sacremant-cé eit rein nerh d’ou inean de feahein un tantation bras benac. Mæs open en tair circonstance-cé, é péré é hès ur hourhemén stert eit-hai de gommuniein, é larér dehai communiein liès. Jesus-Chrouist en dès reit t’emb é Gorv adorabl idan en apparance ag er bara eit disquein d’emb é ma nehou gùir vâgadur hun inean, èl m’en dé er bara naturel mâgadur pamdiêc hur horv. En Ilis hur pèd, hur houvi, hur galhue de dostat liès d’en daul sacret ag er gommunion èl ma hré gùéharal er guetan crechénion.
Hur brassan anquin enta e zeliehé bout doh hum huélèt forhet ag er vâgadur précius-cé. Hur goannedigueah, en dangérieu é péré en hum gavamb e zeli gobér d’emb santein en dobér bras hun nès ag er bara-cé dischennet ag en nean. Sel pêllan ma chommér hemb hum vâguein a nehou, goannoh pé goan é tér é chervige Doué. Hà guellèt vehé é gùirioné bihuein erhat a pe bêllér doh ur sacremant péhani hun dégass de vout pur ha santel ?
N’en dé enta meit un digaré, meit ur gùir barès-é e hra d’emb larèt penaus ne faut quet t’emb communiein liès, é sigur bout gùel ér stad dehuéhattoh. Ni e bêlla doh er vamen ag en ol vad guet eun a hobér fal ; mæs, sel stankoh vou hou communioneu, sel-gùel é tisquehoh ou gobér mad. Caër-é gout, é ma é hobér liès un dra é tér de ben hag é hobér gùel-ar-huel.
Neoah, er gommunion groeit liès n’en dé quet nac er santeleah nac er barfætion, hi e zou hemb quin er moyand eid arrihue inou. Er yehaid n’hum gav quet én daibrein nac én ivèt, mæs é pourfitein ag er vâgadur ; èl-cé ehué er vuhé santel n’en dé quet monnèt liès d’er gommunion, mæs ér pourfit e dennér a nehi. Chetui perac sant Augustin en dés laret : « Queméret bamdé er bara santel-men, péhani e hel bout bamdé pourfitabl eid oh ; hou péèt ur vuhé quer pur ma hellehoh bamdé bout ér stad de gommuniein. »
1° Reit-t’ein, ô men Doué ! er græce de vihuein revé hou lézen, ha ma ne gavou jamæs me hovézour nitra ar me housciance hag e hellehé mirèt doh-ein a dostat liès d’er gommunion. — 2° Merhuel bermen quêntoh eit communiein jamæs ér stad a béhèd marhuel. — 3° Me glasquou, open er stad a hræce Doué, en devout ur fé bihue eit tostat d’er sacremant ag en Autér, ur garanté berhuidant, un hirreah gredus, ur gontrition a me féhedeu hag ur gùir humilité.